SpeciesNet: Az AI, amely megmenti a vadon élő állatokat

Napjainkban a természetvédők, kutatók és vadgazdálkodók hatalmas mennyiségű fotót gyűjtenek mozgásérzékelős kamerákkal, amelyek megörökítik az állatok mindennapjait a természetben, amikor az emberek épp nincsenek jelen. Ezek az automata képek példa nélkül álló betekintést nyújtanak a vadon élő fajok viselkedésébe, azonban az adatok feldolgozása rendkívül időigényes feladat. Ebben segít a SpeciesNet, egy nyílt forráskódú mesterséges intelligencia, amely automatikusan azonosít több ezer állatfajt, és felgyorsítja az értékes információk kinyerését.

SpeciesNet – az AI a természet szolgálatában

A SpeciesNet egy olyan mesterséges intelligencia modell, amelyet közel 2,500 emlős-, madár- és hüllőfaj felismerésére képeztek ki. 2019 óta használják a Wildlife Insights platformon keresztül, és egy éve vált elérhetővé bárki számára, ingyenesen, nyílt forráskódú formában. Kutatócsoportok világszerte alkalmazzák, hogy az óriási mennyiségű, vadon élő állatokról készített felvételeiket gyorsabban és hatékonyabban értelmezzék, így könnyebben hozhatók meg a természetvédelem szempontjából fontos döntések.

Nemzetközi együttműködések a biodiverzitás védelmében

Az AI világszerte számos természetvédelmi projektben bizonyítja hatékonyságát. Afrikában, a tanzániai Serengeti Nemzeti Parkban például a Snapshot Serengeti nevű kezdeményezés már több mint egy évtizede működtet mozgásérzékelős kamerákat. A projekt vezetője, Todd Michael Anderson a Wake Forest Egyetemről, a SpeciesNet segítségével több mint 11 millió korábbi fotót tudott átvizsgálni pár nap alatt, ami korábban évek munkáját jelentette volna. Ez a hatalmas adatbázis segít feltérképezni az állatok viselkedését és populációinak változását egyike a világ leggazdagabb élőhelyeinek.

Dél-Amerikában, Kolumbiában a Humboldt Intézet használja a SpeciesNet-et a Wildlife Insights platform részeként. Az intézet az Amazonas esőerdő biodiverzitását monitorozza, ahol az élőhelyek gyors átalakuláson mennek keresztül. A nemrég indított Red Otus hálózat pedig országos szinten gyűjt kamerás felvételeket, amelyek elemzése révén kimutatták, hogy bizonyos emlősök egyre inkább éjszakai életmódra váltanak, valószínűleg a veszélyek elkerülése érdekében, míg a madarak később kezdenek el reggel aktívkodni a fejlettebb területeken.

SpeciesNet Észak-Amerikától Ausztráliáig

Az Egyesült Államokban az Idaho Állami Hal- és Vadgazdálkodási Hivatal (IDFG) évente több millió kamerás felvételt gyűjt az erdős északi területekről. Bár repülőgépes felméréseket is végeznek, a kameracsapdák képei nélkülözhetetlenek az állomány egészségének monitorozásához. A SpeciesNet előzetes azonosítása jelentősen leegyszerűsíti és felgyorsítja a szakértők munkáját, akik így több időt fordíthatnak az adatok értékelésére.

Ausztráliában a Wildlife Observatory of Australia (WildObs) továbbfejlesztette a SpeciesNet modellt, hogy az képes legyen felismerni azokat a helyi fajokat is, amelyek nem szerepeltek az eredeti képzésben, de rendkívül fontosak a kontinens egyedi ökoszisztémájának megőrzése szempontjából. Így a helyi szervezetek hatékonyan figyelhetik és védhetik az ikonikus, veszélyeztetett fajokat, mint például a kaszovári vagy a piros lábú pademelon.

Az AI ereje a természetvédelemben

A SpeciesNet nemcsak a különböző fényviszonyok és szögek mellett képes azonosítani az állatokat, hanem akkor is, ha csak részben láthatóak. Néha pedig a vadon élő állatok kíváncsiságból közvetlenül a kamerába néznek, így az AI igazi portrékat is készít róluk. Ez a technológia nem csupán megkönnyíti a kutatók munkáját, hanem új távlatokat nyit a természetvédelemben, elősegítve, hogy jobban megértsük és megóvjuk a bolygónk élővilágát.

A SpeciesNet fejlődése és alkalmazása jól példázza, hogy az innovatív technológiai megoldások miként válhatnak a természetvédelem nélkülözhetetlen eszközévé. Ha többet szeretnél megtudni a modell működéséről és történetéről, érdemes elolvasni a Google Research Blog részletes beszámolóját.