-
Brian Hedden lett az MIT Számítástechnika Társadalmi Etikai Vezetője
Brian Hedden, az MIT filozófia doktora, 2026 januárjától a Számítástechnika Társadalmi és Etikai Felelősségeiért felelős vezetőhelyettesévé (co-associate dean) lépett elő az MIT-n, a Schwarzman Számítástechnikai Kollégium keretein belül működő kezdeményezés élén. Hedden munkája az etika, a döntéselmélet és az ismeretelmélet metszéspontjain helyezkedik el, így ideális választásnak bizonyult az egyre komplexebb digitális világ kihívásainak kezelésére. Filozófia és technológia találkozása Brian Hedden filozófiából szerzett alap- és doktori diplomát, előbb a Princetonon, majd az MIT-n, ahol jelenleg is oktat és kutat. Korábban Ausztráliában, a Nemzeti Egyetemen és a Sydney Egyetemen töltött be oktatói pozíciókat. A filozófia, az etika és a számítástechnika határterületein végzett munkája egyre fontosabbá válik az AI és a digitális technológiák…
-
Az MI és a természettudományok jövője: MIT vezető szerepben
A kíváncsiság mindig is a tudományos és technológiai fejlődés motorja volt. Egy évszázaddal ezelőtt az atomok rejtelmei vezettek a kvantummechanika megszületéséhez, amely végül a modern számítógépek alapját képező tranzisztort hozta el. Hasonlóan, bár a gőzgép egy praktikus találmány volt, csak a termodinamika elméleti kutatásai tették lehetővé, hogy igazán hatékonyan használjuk ki a benne rejlő energiát. Ma az mesterséges intelligencia (MI) és a matematikai, fizikai tudományok (MPT) egy új fordulóponthoz értek, ahol a két terület kölcsönösen alakítja egymás jövőjét. Az MI és a természettudományok kölcsönhatása Az MI forradalma mögött évtizedek óta zajló alapkutatások állnak a matematikai és fizikai tudományokban. Ezek a tudományágak nemcsak új kihívásokat és adatokat szolgáltattak, hanem olyan mélyreható…
-
MIT elnöke a tudomány és az amerikai kutatás jövőjéről beszélt
Az MIT elnöke, Sally Kornbluth egy februári élő rádióbeszélgetésben a tudomány és az amerikai kutatás jelenlegi kihívásairól, valamint az intézmény jövőjéről beszélt a GBH Boston Public Radio műsorában. A beszélgetés során szó esett az egyetemekre nehezedő anyagi nyomásokról, a nemzetközi versenyről, valamint Kornbluth személyes tapasztalatairól is, többek között a 1-es típusú cukorbetegség kezelésének fejlődéséről. Kihívások az amerikai kutatásban Kornbluth az interjúban kiemelte, hogy az amerikai egyetemek, köztük az MIT is, komoly pénzügyi nehézségekkel szembesülnek. Ezek közül az egyik legnagyobb teher az úgynevezett alapítványi adó, amely évente 240 millió dollárnyi forrást von el az intézményektől. „Gondoljunk csak bele, mennyi tudományos munka valósulhatna meg ennyi pénzből” – mondta az elnök, aki elismerte,…
